Fontos tudni

“A maga helyén minden nyelvi alak helyes.”

Óvatosan tessék tehát megbélyegezni a nyelvi jelenségeket.

A standard nyelv önmagában nem egyedüliként követendő példa. Régen az irodalmi nyelvvel azonosították, de ez így nem helyes, mert olyan, hogy irodalmi nyelv, nem is létezik, hiszen minden irodalmi műnek eltérő a nyelvezete. A mai standard nyelvnek az feleltethető meg, amit általában mindenki használ. Létezik egy úgynevezett substandard is, azaz standard alatti, melybe azok a nyelvi jelenségek tartoznak, amelyeket mindenki ismer és használ, de nem vonatkoznak rá konkrét szabályok, és nem is nevezhető standardnek, azaz általánosan használhatónak. Ide tartozik például az izé, és a légyszi-léci-lécci (utóbbira nincsen előírt írásforma, a helyesírás – mint ahogy sok mással – sem törődik vele), melyeket mindenki ért és használ, de senki sem tartja standardnek, inkább határeset.

Mindezzel arra céloztam, hogy felesleges azon vitázni, mi helyes és mi helytelen a nyelvben, mert a nyelv önálló, dinamikusan változó entitás, és amíg az anyanyelvi beszélők használnak egy alakot, az helyesnek tekintendő. Kivételt csak a beszédhelyzetek képeznek, mert bizonyos beszédhelyzetek megkívánják egy bizonyos regiszter/stílus használatát (pl. tanárnak nem szoktunk Helló!-val köszönni).

Ahogy Mnemosyne intézi a dolgokat

Source: http://www.wired.com

A Genji…

Az eredeti Genji érthetetlen komolyan mondom :D. Tudom, hogy van átdolgozott változat is, de most direkt az eredetiről beszélek.

Ja és mellesleg olvashatatlan is (soushotai pwnz me), de ez még nem lenne nagy gond, mert könnyedén megtalálja az ember az “átírt” verziót.
Most ez ilyen kis felindulásos-hirtelen post volt, tulajdonképpen hasznos információk nélkül. Lesznek ilyenek is.

A japán nyelv és a kémiai elemek

Gondolom furcsán hangzik a cím, de most valóban erről fogok pár sort írni.

Igazából Himálaja

Himalája vs. Himálaja

A tangut írás

Ebben a rövidebb bejegyzésben a tangut írást szeretném bemutatni.

A japán hangszimbolika

Ebben a rövid kis írásban egyik kedvenc témámról, a japán hangszimbolikáról lesz szó. Ha érdekel, kattints beljebb->

A nyelvészetről általában

Tapasztalataim szerint az átlagember vajmi keveset tud a nyelvészekről, a nyelvészet tudományáról.  Általános tévhit, hogy ha megkérdezzük, mivel is foglalkozik a nyelvész, mi lehet a munkája, a feladatköre, többen arra a következtetésre jutnak, hogy bizonyára több nyelvet is bír az illető, vagyis folyékonyan beszéli az általa kutatott nyelveket. Ez nem feltétlenül igaz, hiszen maga a nyelvészet nem a nyelvtanulásra összpontosít, ennél sokkal összetettebb és esetenként érdekesebb területei is vannak.